|
 |
|
|
... igazi szabadságtörekvésektől, ezért szűkösebb az ő Petőfi-képe az igazi teljes Petőfinél, habár kétségtelen érdeme Petőfi helyének kijelölése irodalomtörténetünkben. És ezért marad mindvégig idegen Jókaitól. Hiába akarta Jókai helyett Keményben kijelölni az eszményt. Keményt ma sem olvassák, Jókait ma is olvassák.
Idővel egyre inkább visszavonult az irodalompolitikától.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... parázson,
fagyos erő tavaszra megtörik,
ország-rianás lesz a mennyben is.
Nézd a tájat, lásd a jégvirágot,
jó magyaroknak szíve világol.
Minden égi szó minket látogat,
idegen kéz akárhogy sanyargat.
Amikor láncon lesz minden zsarnok,
aki vethetne ránk tolvaj sarcot,
mind egyek leszünk harang szavára,
mondunk áldást újra... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A HARCOS SÍRJA
Dal
I
Ő régesrég pihenni tért
Ő szunnyad már alant.
Fölötte domború halom
És zöldelő a hant.
II
Rögök borítják őszülő
Aggastyán-üstökét,
Ami vitézi lakomán
Vállát verdeste rég,
III
Fehéren, min... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... beszédeket.
De nagyot tenni hol, a pálya,
S alkotni hol rá az anyag?
E hon hiú küzdés hazája,
Nem él és halni is hanyag;
S ha bolygat nagyravágyóbb szellem,
Idegent szolgálsz véred ellen;
Babér magyarnak nem terem,
Annak születni gyötrelem.
Igy végzi hősünk honn búja
S becsvágya büszke álmait,
S a régi útat kezdve újra... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... hétköznapi élvezet, minőt az ő kiszáradt szívű férjének ölelései nyújthatnak.
Azonban Tamás mélyen hallgatott; öccsének létezését sem látszék tudni.
Ennélfogva Albert csak idegen kéz által értesült Adél menyegzőjének furcsa végéről is.
E hír reá feltűnően hatott.
Látta, hogy tulajdonképp elhamarkodásból kérte meg Eliz kezét, s mi még ros... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... Szent Márk templomán, a Della Salute kúpjain, a Rialtón és a kék lagúnán, melynek mélye régi és bősz titkokat fed, de külszíne redőtlen és nyílt, mint a gyermekarc.
Míg az éltesb idegen a művészet s a múlt idők emlékein mereng, addig fiatal barátja a karcsú, röpkedő és egymást űző gondolákra néz. Keresi mindeniknek rejtélyeit. Figyelmes majd egy öltözékre, melynek szabá... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... volt a vörös tuloknál, melyről gyönyörű versek vannak a koránban.
Csillagjósunk vizsgáló szemeit csak akkor vette le az égről, midőn a Tabán elővárosból a Dunához érkezett. Itt idegen dereglyét látott a parton, s oly öltözékű egyéneket, kik a csauszok - hírnökök és futárok - osztályához tartoztak. Ily muzulmánok jelenléte örökké politikai kérdésekre vonatkozott, s Abike... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... kéz, mely mostan is cérnára mért
Sorokat irkál, rímbe szedve hátul:
Mindez halálfej, csontváz, - nemde nem?
Egy év különbség, vagy tán annyi sem.
43
Hidegen állt meg a váz. Gúnymosolyra
Vonultak volna ajkai talán,
De ajka nem volt, amit félrevonna,
Rég elfogyott az, férgek asztalán:
Sötét gödörré sűlyedt szeme, orra;
A ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egyre,
Míg súlypontja egy szörnyű hegyre,
Egy óriás oromra ér,
Ott roppant kőlapját fehér
Fátyolként bontja szét a tájon,
Kastélyokon, tanyán, lapályon,
Mindenfelé az idegen
Pagonyokon s a vizeken,
S hol álom ül
S szellem röpül,
Befonja fénye
Szövevénye -
S aludna minden: csoda-mély
Mindenben ez a szenvedély!
S ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... és szükséget szenvedsz, hogy honodba térve elmondhassd: a' nyomorúk és szegények az én örökségem társai.
Zarándok, te jogokat osztál, és jogod vala a' koronához, és íme, idegen tartományokban ki vagy zárva a' jogok védelme alól, hogy megismerd a' jogtalanságot, és honodba térve elmondhasd: az idegenek nálam társai a törvényhozásnak.
Zarándok, te t... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... mosolyogva:
Hogy szíve csak titkon fájjon?
Két kezemet összefogva
S puha karját fonva alám,
Ki tanított "Isten" szóra?
Édesanyám, édesanyám!
S most, hogy járok idegenben,
Kinek szíve jár itt velem,
Rám könnyez az esőcseppben,
Rám sóhajt a falevélen,
Megcsókol a fáradt éjben,
Melegít a hideg tanyán,
Megbocsát ha ross... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... leveletlen?
Mit bánom, dalát is ha rég elfeledtem.
Hogy hangokat halljak:
Rekedt károgással kóválygnak a varjak.
Kárognak a varjak, az idő már zordul,
Hidegen fú a szél, akármerről fordul,
Nincs langy lehe délnek ...
Fáradt öregember többé mit reméljek?
Kikeletkor a szív telve reménységgel,
... |
|
|
|
|
|
